Hétfő reggel nyolc óra, az értékesítési asszisztens az első kávé mellett exportálja a CRM-ből a heti listát. Utána megnyitja a számlázóprogram kimutatását, a két táblázatot egy harmadikban összefésüli, kézzel javítja az elírt cégneveket, végül a végeredményt bemásolja a vezetői riport sablonjába. Mire elkészül, tizenegy óra. Ez a három óra minden héten megismétlődik, és a 2027-es terv egyetlen sorában sem szerepel.
Az ilyen munka a legtöbb cégnél egyszerűen a bérköltség része, amelyet a cég egyébként is kifizet, ezért a táblázatban láthatatlan marad. Ha viszont összeadjuk, egy évben közel százötven óráról beszélünk, egyetlen riport miatt, egyetlen embernél. És ritka az a cég, ahol csak egy ilyen riport készül.
Táblázatok között
A hazai cégek digitális felszereltsége elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a legalább tízfős magyar vállalkozások 30,9 százaléka használt integrált vállalatirányítási rendszert, vagyis ERP-t, az uniós átlag 46,5 százalék volt. Ügyfélkezelő rendszert, CRM-et a hazai cégek 20,3 százaléka használt, az unióban 28,5 százalék. A kisebb, tíz és negyvenkilenc fő közötti cégeknél az ERP-használat 2023 és 2025 között ráadásul csökkent, 29,2-ről 24,4 százalékra, miközben az unióban nőtt.
Ahol nincs közös rendszer, ott a táblázatok kötik össze a cég működését. Ez sokáig beválik, egészen addig, amíg a cég kicsi, és mindenki tudja, melyik fájl a legfrissebb. A növekedéssel azonban a táblázatok is szaporodnak, a kézi lépések száma nő, és velük együtt a hibák is. Egy elírt cégnév a riportban még bosszúság, egy rosszul átmásolt ár az ajánlatban már pénzbe kerül.
Hogy egy cégnél mennyi idő megy el kézi munkára, azt kevesen tudják pontosan. Egy egyszerű módszerrel ki lehet deríteni: egy héten át mindenki felírja, mely feladatokat végzi rendszeresen, ugyanúgy, kézzel, és mennyi ideig tartanak. Az eredmény szinte mindig meglepő. A legtöbb időt jellemzően azok a lépések viszik el, amelyeket senki nem tart külön feladatnak, mert annyira megszokottak: egy adat átmásolása egyik rendszerből a másikba, egy ügyfél kétszeri rögzítése, egy jóváhagyás, amely e-mailben vándorol. Ezekből a feljegyzésekből már jól kiolvasható, hol kezdjük. Előtte viszont kérdezzük meg, kell-e egyáltalán az adott lépés, mert egy fölösleges folyamat automatizálva is fölösleges marad, csak gyorsabban.
Hová lesz a megspórolt idő?
Az automatizálás haszna csak akkor jelenik meg a számokban, ha a felszabaduló idő valahová megérkezik. A Gartner idei felmérése szerint a mesterséges intelligencia átlagosan heti 4,8 órát takarít meg egy értékesítőnek, a szervezetek 72 százaléka azonban ennek alig valamit fordít vissza érdemi munkára. Az idő elfolyik belső egyeztetésekre és újabb táblázatokra. Orosz Tibor novemberi cikkében azt is leírja, milyen kevés jut egy értékesítő hetéből a tényleges eladásra. A többi jó része éppen az a fajta munka, amelyet egy gép el tudna végezni.
A tervben ezért az automatizálás mellé azt is le kell írni, mire használjuk a felszabaduló órákat. Ha az asszisztens hétfő reggeli három órája felszabadul, abból lehet heti két ügyfélhívás vagy egy alaposabban kidolgozott ajánlat. Ha ezt senki nem dönti el, a három óra két hónap múlva más feladatokkal telik meg, és a beruházás eredménye kimutathatatlan marad.
Egy sor a tervben
A 2027-es tervbe elég egy egyszerű táblázat. Az első oszlopba kerül a folyamat, például a heti riport, az ajánlatkészítés vagy a számlák egyeztetése. A második oszlopba az, hogy havonta hány órát visz el. Utána jön, mivel váltjuk ki, mennyibe kerül, ki felel érte, és mikorra kell működnie. A McKinsey Global Institute tavaly novemberi tanulmánya szerint a mai technológiával az amerikai munkaórák mintegy 57 százaléka elméletben automatizálható. Ez technikai lehetőség, előrejelzésnek nem tekinthető, és egy hazai középvállalatnál az első lépés ennél jóval szerényebb.
Én azt javaslom, hogy a tervbe egy vagy két folyamat kerüljön, azok közül, amelyek a legtöbb kézi munkaórát viszik el. Ha ezek az első félévben működnek, a tapasztalatból a második félévre már pontos számokkal lehet tervezni. Ügyfeleinkkel a Findersnél is így dolgozunk: előbb megkeressük azt a pontot, ahol a csapat idejéből a legtöbb elfolyik, és ott kezdjük.
Fontos, hogy minden automatizálási sornak üzleti gazdája legyen, ne csak informatikai. Az a kolléga, aki a folyamatot ma kézzel végzi, tudja a legjobban, hol akad el, és ő fogja észrevenni, ha az új megoldás nem úgy működik, ahogy kellene. Sok esetben drága beruházás sem kell az első lépéshez: a cégeknél már meglévő irodai programcsomagok és CRM-rendszerek automatizálási funkcióival a ma táblázatok között zajló munka jó része kiváltható. Ehhez elég, ha valaki egyszer végiggondolja és beállítja őket.
A hétfő reggeli három óra egyszerűen a legkönnyebben megfogható tétel. Ha a 2027-es tervben szerepel egy sor, amely megmondja, mi váltja ki és mire megy majd az idő, jövő novemberben ugyanaz az asszisztens hétfő reggel már ügyfeleket hívhat.
Források: Eurostat, Enterprises using ERP, CRM and BI software (isoc_eb_iip), 2025 (HU/EU); Gartner sales survey, 2026. május (GLOBÁLIS); McKinsey Global Institute, Agents, robots, and us, 2025. november (GLOBÁLIS, USA).